Gondoltál már rá, hogy milyen lehet a húsvét azon a szigeten, amit erről az ünnepről neveztek el? Egészen pontosan onnan kapta nevét, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.
Őslakói a polinézek, ma mintegy 3000-en élnek a kellemes, örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon. Annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai ők, akiket csodával határos módon nem hurcoltak el (miként 1500 társukat) a perui rabszolga-kereskedők. Előtte a helybéliek maguk is véres háborút vívtak egymással, véget vetvén a virágzó moai-kultúrának, melynek máig látható, évezredes titkokat őrző tanúi a hatalmas, nemegyszer 10 méter magas, csupán felső testű tufakőszobrok.
Hogy milyen arrafelé a húsvét?
A misszionáriusok római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. A vasárnap reggeli mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umu”-ban, földbe vájt polinéz tűzhelyen sült párolt hal, hús, zöldség. A sziget fővárosában, Hanga Roában a "Tapati", a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, de a Húsvét is igen közkedvelt ünnep. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven.
